Jánost, a festőművészt és Jolánt egy tiszta szerelmi kapcsolat fűzte valamikor egymáshoz.
Régen találkoztak, Jolán időközben férjhez ment. Az élet most úgy hozza, hogy a nőnek modellként kell a festő elé állnia, és mindkettőjüknek újra meg kell küzdeniük az érzelmeikkel.
A szenvedélyes párbeszédükkel újrakezdődő történetnek azonban van egy fültanúja. Egy ismeretlen férfi, aki korábban egy monte-carlói kaszinóban némi pénzzel kisegítette Jánost, és megígérte, hogy egyszer majd meglátogatja Budapesten.
Nem tudni, miért éppen most, ebben a kényes, intim helyzetben lépett színre, de azt sem, hogy valójában ki ő és mit akar.
S legyen bármilyen természetes is a viselkedése, azért az mégis ijesztő és démoni, hogy ő viszont mindent tud az előtte álló emberekről. Az el nem múló szerelem innentől nem maradhat titokban.
A Faust-témát „pestiesen” átdolgozó második darabjával a fiatal hírlapíró Molnár Ferenc 1907-ben elindult a világhír felé.
AZ ÖRDÖG
vígjáték három felvonásban
Ördög – KOCSIS PÁL Jászai-díjas
Jolán – JANCSÓ DÓRA
János – ZAYZON ZSOLT
László – MOLNÁR GUSZTÁV
András – LICHTENSTEIN PÁL
Selyem Cinka – SZABÓ IRÉN e.h.
Elza – CZAKÓ JULIANNA e.h.
Díszlettervező: HORGAS PÉTER
Jelmeztervező: CSEH RENÁTÓ
Világítástervező: VIDA ZOLTÁN
Dramaturg: RÁCZ ATTILA
Ügyelő: LICHTENSTEIN PÁL
Súgó: FEKETE ZSOLT
Rendezőasszisztens: PÖLTZ JÚLIA – RAMOCSA EMESE
Rendező: SZABÓ MÁTÉ