A Felsővadászon rendezett Made in Gypsistan Fesztivállal véget ért az Utca-Szak Egyesület kéthetes programsorozata. A Társadalmilag Elkötelezett Művészetek Nyári Akadémiáján és a hozzá kapcsolódó alkotótáborban 8 ország 85 képviselője vett részt. A szociális színházi workshopokon megszerzett tapasztalataikat a Cserehát hátrányos helyzetű településein próbálhatták ki. A fesztiválon összesen 230 helyi és külföldi fiatal kilenc, rendkívül izgalmas színházi produkcióban mutatta be az alkotófolyamatok eredményeit.

Simon Balázs, a program vezetője összegezte az elmúlt két hét tapasztalatait.
– Nagyon magas szakmai színvonalat képviseltek a Színház- és Filmművészeti Egyetemen tartott workshopok. Remek, nyitott közösség alakult itt, azt látjuk, hogy hatalmas aktivitás követi még napokkal később is a fesztivál eseményeit, a közösségi oldalakon folyamatosan számolnak be élményeikről, és töltik fel a fotókat, osztják meg pillanataikat. A külföldi fiatalok új oldalaikat ismerhették meg, rengeteg új dolgot tudhattak meg magukról, és arról, hogyan élnek a közösségek ezeken a világtól elzárt kistelepüléseken. Mire vagyok képes? Mennyit bírok el? Hogyan működik valójában a tolerancia? Hogyan tudok az integráció személyes szintjén dolgozni? Ezekre a kérdésekre saját magukban kerestek válaszokat, megtapasztalva azt, mennyire más elméletben érteni valamit, mint azt egy hátrányos helyzetű fiatalokból álló csoporttal a gyakorlatban is kipróbálni – hangsúlyozta Simon Balázs.

A játékban eltűnnek a kulturális és társadalmi különbségek

A Cserehát négy településén, Felsővadászon, Szakácsiban, Abaújszolnokon és Irotán több mint 150 roma fiatallal dolgoztak együtt a nemzetközi szakemberek, a munka eredményét pedig a Made in Gypsistan fesztiválon láthatta a közönség. Simon Balázs elmondta, a produkciók őszintesége, a fiatalok spontaneitása, bátorsága a helyszín varázsa igazán euforikus hangulatot teremtett. – Az alkotásokban észrevehető volt, hogy igazi közösségek születettek, mindenki kihozta magából a lehető legtöbbet, és ezt minden vendég, néző látta. Megható pillanatok sorozatát élhettük át a fesztiválon.
Az első három településen a résztvevők az akadémia első hetében megtanult módszerekkel dolgoztak a településen élő gyerekekkel, fiatalokkal és felnőttekkel. Mindenhol születtek produkciók, amelyek a helyiek érzéseire, problémáira és kompetenciáira épültek. Ezek elsősorban zenés, táncos performanszok voltak (mint a felsővadászi nők akciója), amelyekben eltűntek a nyelvi akadályok. Az egyhetes folyamat és az előadások bebizonyították, hogy a nyelvi, kulturális és társadalmi különbségek ellenére is képesek együttműködni és kommunikálni a kialakuló csoportok.

Az ókori görög színháztól a kortárs színpadi eszközökig

Irotán négy színházi előadás készült. A társult programként megvalósuló alkotótáborban szerb, olasz, magyar és cseh művészek segítették a négy országból érkező 17-25 éves fiatalokat a fesztiválra való felkészülés során. A csoportok összetétele nagyon vegyes volt, a szerbek például gyermekfaluból érkeztek, és soha nem álltak még színpadon, a csehek és a franciák között voltak színészhallgatók, színháztörténettel foglalkozó szakemberek, de képviseltették magukat a szociális, segítő szakmák is, a magyar csoport pedig az Utca-szak legtehetségesebb fiataljaiból állt. Hasonlóan színesek lettek az előadások, amelyeket ezektől a csapatoktól láthatott a közönség:
A magyar fiatalok bemutatója a helyi fiatalok élethelyzeteit dolgozta fel egy helyspecifikus, vándorló színházi produkcióban, amelyet profi cirkuszi alkotókkal és színészekkel közösen készítettek a helyiek. Az Érinthetetlenek szövegkönyvét, a dramaturgiát és a cselekményt is a résztvevők érzései, gondolatai inspirálták. A csehek előadása a Kivételes (Jinakost) címet kapta. A nonverbális kommunikációra, mozdulatokra, kontakt improvizációkra épült darab bebizonyította, összefogással, egymás segítésével minden álom valóra válhat. A Mimóza című előadásban a szerb résztvevők felszabadultak a mime játékban, és megmutathatták, nem kell feltétlenül színházi előképzettség ahhoz, hogy szórakoztató produkció szülessen. A francia rendező, Giulia Filacanapa már meglévő dramaturgiával érkezett a helyszínre. Az Amnézia Felsővadászon című darab főszereplője egy helyi cigánylány, aki sosem látott féltestvérére bukkan a közösségi médián keresztül. Sok fordulat után a szülők beteljesülő szerelmével, és a testvérek egymásra találásával igazi happy enddel végződik a történet. A maguk készítette jelmezekkel és kellékekkel színpadra állított produkciók hatalmas sikert arattak a fesztiválon.

Jövőre ugyanitt…

A 2013-ban indult Nyári Akadémiák hagyományát a jövőben is folytatni szeretné az egyesület. A nemzetközi pályázati pénzekből fenntartott kezdeményezés bővítésére is vannak már tervek.
– Jövőre szeretnénk újabb településeket is bevonni a programba, hogy minél több helyen sikerüljön megszólítani a közösségeket. Így egy nagyobb, igazi kistérségi fesztivállá válhatna a Made is Gypsistan – sorolja a terveket Simon Balázs.
– Jövőre egy workshop-vezetőknek szóló képzést is szeretnénk indítani, amit az egyik török résztvevő szívesen el is vállalna. A tervek megvalósításához azonban sikeres pályázatok kellenek, akár egy hosszabb lejáratú, 3-4 éves pályázat, ami által tervezhetővé válna a projekt jövője – teszi hozzá az előttük álló munkáról szólva a rendező.
– Az idei év tapasztalatai azt mutatják, hogy nagy szükség van a rendszeres művészeti munkára is a Csereháton. Ez az egyhetes akadémia elindít (vagy jelen esetben inkább folytat) ugyan egy folyamatot a településeken, de ezt a lendületet, lelkesedést tovább kell vinni. Nagyszámú gyerekcsoport van Cserehát szerte, akik igénylik, hogy tovább foglalkozzunk velük. Ehhez is forrást kell valahogy találnunk, így hát ezután a rendkívül intenzív és fárasztó két hét után hamarosan bele is vetjük magunkat a jövő évad előkészületeibe – mondta Simon Balázs.

Néhány helyszínen készült összefoglaló: