Lear halála – Miskolci Nemzeti Színház

„Belelátni saját poklunkba”

Kétszemélyes előadás készült Miskolcon Shakespeare Lear című drámája alapján. A színpadi művet Enyedi Éva színész-dramaturg készítette, a darabot Keszég László rendezésében láthatja a közönség szeptember 28-án a Játékszínben. A halál előtt az önmagunkkal való szembesítést, a keserű felismerést a szerepeiből ki-belépő két színésznek, a zenésszínészmesterség nagy tudóinak, Harsányi Attilának és Rózsa Krisztiánnak virtuóz játéka teszi átélhetővé ugyanakkor szórakoztatóvá.

A Lear halála egy ember utolsó előtti pillanatának kimerevített képe, függés élet és halál között. Azt mondják, a halál előtt lepereg előttünk az életünk. Ezt szeretnénk megmutatni, színházi nyelvre lefordítani – mondja Keszég László rendező.

Nagy bátorság kell ahhoz, hogy merjünk önmagunkba nézni, hiszen magunkat ismerjük a legkevésbé. Életünk természetes eleme az elmúlás, de félünk attól, hogy mi vár a túloldalon. Ezt éli meg a színész is, amikor a pályája a végéhez közeledik: gyöngül a memóriája, másként dolgozik a színpadon, lelassul a figurákkal való munkában. Így emeltük be az előadásba annak a gondolatát is, hogy hogyan gondolkozik az elmúlásról egy fiatal, feltörekvő színész és egy idősebb, tapasztaltabb – teszi hozzá.

Harsányi Attila szerint Lear király történetén keresztül egy olyan ember utolsó perceit látjuk az előadásban, akit feldolgozhatatlan trauma ér, aki mindent elveszített és végképp elmagányosodott.

Lear eljutott odáig, hogy számára az egyetlen megoldás a halál, az eltávozás. De ahhoz, hogy békében, önmagunkkal kibékülve hagyhassuk itt az életet, el kell ülnie a halálfélelemtől felszínre törő emlékek, a magunkban elfojtott dolgok viharának. A halál előtti pillanatokban egyszer csak kinyílik bennünk egy csapóajtó, amin keresztül belelátunk a saját poklunkba, amivel szembe kell néznünk – mondja a színművész.

Rózsa Krisztián bolond figurája az, aki szembesíti Leart az életével, hibáival, saját magával. Bármennyire kegyetlennek is tűnik sokszor ez a figura, valójában ő segít abban, hogy Lear úgy mehessen el, hogy valódi békére lel: megbocsát a lányainak és megbocsát önmagának is. Ha így nézzük, a bolond az ő sorsa, végzete – magyarázza a színművész.

Az előadás egy furcsa, szürreális világot teremt, amit a vizuális effektek és a különleges hanghatások is erősítenek. Aki kedveli a Játékszín kísérletező jellegét, az mindenképpen nézze meg ezt az előadást, mert azt gondolom, valami újat, izgalmasat tudunk mutatni itt Miskolcon.

William Shakespeare – Enyedi Éva

Lear halála (16)

tragikomédia egy részben

rendező: Keszég László

Kegyetlen vihar tombol, embertelen időjárás. Egy lélek sincs a szabad ég alatt, csak a kitaszított, kifosztott Lear király és a bolondja. Hogy melyikük bolondabb ebben a pillanatban, ki tudja. A gyermekei által kisemmizett, megalázott Leart a felismerés az őrületbe kergeti: egyetlen lányát, aki igazából szerette őt, kitagadta. Egy rossz döntés következményeként egész élete megkérdőjeleződik.

Lear és bolondja küzdenek az elemekkel és a múlttal. A bolond szembesít, a király pedig kénytelen kívülről szemlélni önmagát. A spirituális útvesztőben a végső felismerés elől eleinte az őrületbe menekül.  Kicsinyességétől, dühétől, bosszúvágyától csak a halálhoz vezető kijózanító út legvégén tud megszabadulni.

A szembesítést, a keserű felismerést a szerepeiből ki-belépő két színésznek, a zenésszínészmesterség nagy tudóinak virtuóz játéka teszi átélhetővé ugyanakkor szórakoztatóvá.

A kétszemélyes előadás szövegkönyvét Enyedi Éva színész-dramaturg készítette, William Shakespeare Lear című drámája alapján, az “Udvarhelyi” és az “Egressy” példány mellett Nádasdy Ádám fordításának felhasználásával.

Szereposztás:

Lear: HARSÁNYI ATTILA Jászai-díjas
Bolond: RÓZSA KRISZTIÁN

Közreműködik: ZSÁGER VARGA ÁKOS

Díszlet- jelmeztervező: HIRCSU MARIANN
Dramaturg: ENYEDI ÉVA – KESZÉG LÁSZLÓ
Zene/zeneszerző: ZSÁGER VARGA ÁKOS
Video, látvány: HAJDUFI PÉTER
Súgó: MÁRTON B. ANDRÁS
Ügyelő-Rendezőasszisztens: SZALAY PETRA

Az előadás az Aradi Kamaraszínházzal közös produkció.

Rendező: KESZÉG LÁSZLÓ

Bemutató előadás: 2018. szeptember 28. – Játékszín

Fotók: Éder Vera