Szerelem, hazaszeretet és mindent átszövő ármány
Erkel Ferenc művét 175 éve láthatta először a közönség, idén a Miskolci Nemzeti Színház is műsorára tűzi az operát. Február 1-jén a Nagyszínházban kerül a nézők elé a történelmi zenedráma Szőcs Artur rendezésében.
A Hunyadi László nemcsak a gyönyörű zene miatt különleges, hanem nagyon erős maga a történet is. Akármilyen korban éljünk, a néző mindig képes saját világát felfedezni benne, és azt gondolom, ez így lesz mindaddig, amíg ez a mű a színházak repertoárján marad – mondja a rendező, Szőcs Artur. Zenei világát tekintve Erkel a nyugat-európai mintához nyúlt, ebbe szövi bele a magyar dallamkincset. A mi előadásunk díszletében és jelmezeiben is igyekeztünk ezt visszaadni. A díszlettervező, Slárku Anett a párizsi Sorbonne-on is tanult, így a látványban is érezhető a nyugati operajátszás hatása, az általa szerzett tapasztalatok. A jelmezek jelzik a korszakot, de éreztetik, hogy az ármánykodás, csalás sem korhoz, sem helyhez nem kötött. Nekünk az a célunk, hogy azok a nézők, akiknek már van emlékük a Hunyadi Lászlóval kapcsolatban, azoknak valami új és erősebb élményt nyújtsunk, akik pedig még nem látták ezt az operát, úgy távozzanak, hogy a későbbiekben ezt az előadást nehéz legyen majd felülmúlnia más produkcióknak – fűzi hozzá a rendező.
Rendezőként egy prózai előadásban nagyobb a szabadságom, sokat változhat a próbafolyamat során a szöveg, kereshetünk új irányokat, improvizálhatunk. Egy opera esetében viszont ezt nem engedhetem meg magamnak, hiszen rengeteg ember közös munkája egy ilyen nagyszabású előadás – meséli a próbafolyamat kapcsán Szőcs Artur. Az alkotótársakkal együtt megálmodtunk valamit, amihez tartani kell magam, és rettenetesen fel kell készülni. A bemutató előtt pedig azt látni, hogy az elképzelésünk működik, azt gondolom, hogy jó jel. Én minden szerepet végigjátszom magamban, miközben nézem a próbákat, és minden energiámmal azon vagyok, hogy az összes színész és énekes érezze, a lehető legjobbat érhetjük el együtt. Az opera olyan, hogy ha az előadásokon nem jelennek meg az angyalok, akkor semmit nem ér. Ahhoz pedig, hogy az angyalok megjelenjenek, nyugalomra és bizalomra van szükség a próbafolyamat alatt, és az én dolgom ezt megteremteni – hangsúlyozza a rendező.
A Hunyadi László operának rengeteg változata van, éppen ezért minden színpadra állítás alkalmával új megfogalmazást nyer a darab. Az ármánykodás kulcsfontosságú ebben az operában, ami megjelenik a zenében is, tudjuk meg Cser Ádám zenei vezetőtől. Rendkívül drámai és gyorsan pergő események sora Erkel műve. Jelen előadásban a legfontosabb szempont ez a fajta drámaiság. Nem a poézis, ami a hosszan kifejtős verziókban hallható és látható, hanem hogy a hallgatóság hirtelen és nagy erővel találkozzon ezzel a darabbal és a témájával. Az alapkarakterek nagyon erősen kitartanak a jóság, becsület, hazaszeretet értékei mellett, az ármány viszont mindent átsző. Az árulások sorozata, az igazságtalanság felismerése az, ami előidézi a drámaiságot, az előadás sodrása pedig nagy erővel hat a nézőre és bízunk benne, hogy valóban katartikus élményt nyújt – mondja Cser Ádám.
Erkel Ferenc
Hunyadi László – opera
Szövegét írta Egressy Béni, Tóth Lőrinc drámája nyomán
Átdolgozta: Nádasdy Kálmán és Oláh Gusztáv
A Hunyadiak korában játszódó hazafias opera a fiatal Hunyadi László életét dolgozza fel. Egy szerelmi hármas történetét követjük végig, ahol az egyik fél maga a király. És a király hatalma ellen még a szerelmesek sem bizonyulnak elég erősnek. Az abszolút hatalom birtokosa megtehet mindent, büntetlenül; és a király él is ezzel, mikor érdeke úgy kívánja, ha döntése kegyetlen is.
Szereposztás:
V. László, Magyarország királya:
BÖJTE SÁNDOR, TÖTÖS ROLAND
Cillei Ulrik, a nagybátyja, Magyarország kormányzója:
RÁCZ ISTVÁN Liszt-díjas, KELEMEN DÁNIEL
Szilágyi Erzsébet, Hunyadi János özvegye:
HERCZENIK ANNA, ÁDÁM ZSUZSANNA
László, a fia:
PATAKI ADORJÁN, TURPINSZKY GIPPERT BÉLA
Mátyás, a fia:
BOJTOS LUCA, DOBROTKA SZILVIA, EPERJESI ERIKA
Gara Miklós, Magyarország nádora:
LABORFALVI SOÓS BÉLA, GEIGER LAJOS
Gara Mária, a leánya:
KRISZTA KINGA, NÁNÁSI HELGA
Szilágyi Mihály, Erzsébet fivére:
GYETVAI DÁNIEL
Rozgonyi, a Hunyadiak híve, a király tisztje:
KOLOZSI BALÁZS, FORGÁCS PÉTER
Hadnagy:
DEMETER SÁNDOR
valamint Balla Riana Emma, Handrik Dávid, Kónya Ferenc, Udvari Hunor, Ujhelyi Noémi
Közreműködik: a Miskolci Nemzeti Színház zenekara, kibővített énekkara és a Miskolci Balett
Díszlettervező SLÁRKU ANETT
Koreográfus LÉNÁRT GÁBOR
Jelmeztervező KOVÁCS ANDREA
Videó HAJDUFI PÉTER
Zenei vezető CSER ÁDÁM
Ügyelő OREHOVSZKY ZSÓFIA
Karvezető PATAKI GÁBOR
Súgó REITER KRISZTINA
Korrepetitor RÁKAI ANDRÁS
Rendezőasszisztens RADNAI ERIKA
Vezényel: CSER ÁDÁM és PHILIPPE DE CHALENDAR
Rendező: SZŐCS ARTUR
Fotók: Gálos Mihály Samu